Intézménymutató:
KAM Regionalis es Antropologiai Kutatasok Kozpontja
2002. március 23.
A Mozaik2001 Magyar Fiatalok a Kárpát-medencében című kutatás szerint a munkanélküliséget és a pénztelenséget nevezték a határon túli magyar fiatalok legkomolyabb problémájuknak. A kutatást a magyar ifjúsági tárca intézménye, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet indított 2001 őszén. A Kárpát-medencei magyar fiatalok körében végzett kérdőíves kutatás során a Felvidéket, Kárpátalját és Vajdaságot egy-egy önálló régiónak tekintették a felmérők, míg Erdélyt két régióra bontották: a Székelyföldre, és a Belső-Erdély, Partium és Bánság területeket magában foglaló régióra. A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet koordinálta felmérést Romániában a BBTE szociológia tanszéke, a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány és a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja munkatársai végezték. Minden régióban a legfontosabbnak az immateriális értékek mutatkoznak (a család biztonsága, az igaz barátság, a szerelem, a békés világ, a belső harmónia). A megkérdezett székelyföldi fiatalok többsége nem szeretne továbbtanulni, akik viszont a továbbtanulást választják, a legnagyobb arányban (37 százalék) egyetemi végzettségre törekednek, egyötödük technikumban, míg 15 százalékuk Magyarországon tanulna. A belső-erdélyi fiatalok csaknem fele szeretne továbbtanulni, "célintézményként" első helyre a romániai magyar, majd a román nyelvű tanintézményeket jelölték meg; magyarországi iskolákban, egyetemeken 15 százalékuk tanulna. A fiatalok önálló lakáshoz jutása minden régióban problémát jelent. A megkérdezett fiatalok közül legtöbben két gyermeket szeretnének. Alkoholt a székelyföldi megkérdezettek majd háromnegyede szokott – akárcsak alkalmanként is – fogyasztani; 23 százalékuk heti rendszerességgel, vagy még ennél is sűrűbben fogyaszt egy vagy több fajta alkoholt. A belső-erdélyi ifjúság közel hetven százaléka fogyasztott már alkoholt; hét százaléka vallotta, hogy életében kipróbált már valamilyen drogot, hangulatjavító szert. Székelyföldön a 15–29 éves korosztály alig három százaléka állította, hogy kipróbált már valamilyen kábítószert. A székelyföldi adatok szerint a 15–29 évesek leggyakrabban diszkóba járnak, a fiatalok egynegyede soha, fele pedig fél évnél régebben volt utoljára színházban. A belső-erdélyi fiatalok a vizsgálat idejétől számított egy hónapon belül legnagyobb arányban könyvesboltban voltak (41 százalék), illetve magas a könyvtárak látogatottsága is (27 százalék).A belső-erdélyi magyar fiatalok átlagosan 11 könyvet olvastak el – a kötelező iskolai irodalmon kívül – a vizsgálatot megelőző egy esztendőben, ugyanakkor közel egynegyedük 2001 folyamán egyáltalán semmiféle irodalmat nem vett a kezébe. Székelyföldön az egy kötetet sem olvasók a minta közel kétötödét teszik ki. A 15–29 éves székelyföldi fiatalok közel háromötöde elsősorban romániai/székelyföldi magyarnak érzi magát, míg egyharmada a magyarokhoz tartozónak. A vizsgált székelyföldi korosztály 90 százaléka büszke arra a csoportra, amelyhez tartozónak érzi magát annak ellenére, hogy a többség számára ez nem egyértelműen előnyös. A belső-erdélyi magyar fiatalok 53 százaléka romániai/erdélyi magyarnak vallotta magát, további egyharmaduk pedig egyszerűen "magyarnak". A vizsgált belső-erdélyi korosztály 90 százaléka büszke arra, hogy magyar, és magyarságtudatát meghatározó elemnek tekinti önidentitása szempontjából. /Rostás Szabolcs: Előtérben a család biztonsága. Vallásos a Kárpát-medencei fiatalok többsége. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./
2002. július 15.
Sokkolóak voltak az idei népszámlálás nyilvánosságra hozott előzetes eredményei. Erről beszélgetett a lap munkatársa Bíró A. Zoltánnak, a csíkszeredai székhelyű KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának intézetvezetőjével. Az elmúlt években folytatott kutatások nagyjából hasonló irányzatokat jeleztek. A fogyatkozás mértéke nagyobb volt, mint amit vártak, de a székelyföldi gazdasági, szociális állapotokat figyelve nem meglepetés ez az eredmény. Hová "tűnt el" több mint 190 ezer erdélyi magyar? Sokan áttelepedtek Magyarországra vagy más külföldi országba, továbbá nem magyarnak vallották magukat, hanem feltehetően románnak, végül csökkent a születések száma. Biztosabbat a sokkal részletesebb adatközlés után lehet majd mondani. Négy-öt évvel kitolódott a fiatalok körében a házasságkötés és a gyerekvállalás közötti időszak. Ennek részint munkaerőpiaci okai vannak, állást és pénzt kell keresni, másrészt egyre többen vesznek részt felsőfokú vagy még magasabb szintű képzésben. Most a versenyképesebb csoport egy jelentős része az, amelyik elmegy. Lehet, hogy másutt kap állást, ezért elköltözik más városba, Magyarországra vagy még tovább. Az 1990 utáni kivándorlási hullám mérséklődött valamelyest, a gyerekvállalás is több lesz talán, megnő a családalapítások száma, de mindenekelőtt arra kell gondolni, hogy vajon a fiatalok rendelkeznek-e olyan tudással, amellyel itthon versenyképessé válhatnak. Az a felsőfokú képzés, amelyben a fiatalok többsége részesül, nem egyezik a hazai munkaerőpiaci kínálattal, mert vagy túl magas, vagy túl gyakorlatias. Ezen kellene javítani. /Pataky Lehel Zsolt: Hová tűnt el közel 200 ezer magyar? Interjú Bíró A. Zoltán társadalomkutatóval a népszámlálás előzetes eredményeiről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./
2002. október 22.
Megjelent a Helykeresők? Roma lakosság a Székelyföldön című könyv a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja és a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadó közös kiadásában, a Helyzet-könyvek sorozat tizenegyedik kötete. A könyv a kulturális antropológia eszközével vizsgálta a roma-kérdést. A csíkszeredai szellemi műhely a budapesti Open Society Institute anyagi támogatásával létrejött Az önmeghatározás kérdése. A roma identitás változása a posztkommunista időszakban elnevezésű kutatási program keretében végzett vizsgálatot ebben a témakörben. Bodó Julianna, a kötet szerkesztője kifejtette: eddig a magyar közösség oldaláról közelítették meg a kérdéskört, most megpróbálták a romák szemszögéből világítani rá a dolgokra. /Sarány István: Helykereső romák. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./
2002. november 16.
Az Észak-Kelet Hargita Kistérségi Társulás Gyergyóditróban megtartott eszmecseréjén a csíkszeredai KAM által végzett szociológiai felmérés néhány fontosabb eredményét ismertette Miklós István. A legtöbb gondot a súlyos anyagi helyzet, a romló egészségi állapot, a munkanélküliség, a rossz utak, a közművesítés hiánya okozza, erősítette meg a felmérés. Borsos Géza megyei tanácsos a lakosság jövőképéről készült felmérést szorgalmazott, mert szerinte erkölcsi értékrend hiányában bomlásban van a székelység. Kihangsúlyozta egy olyan laza szövetség létrehozásának a fontosságát, ami a Libán - Délhegy - Bucsin és az Észak-Kelet Kistérségi Társulás mellett magába foglalná Gyergyószentmiklóst is. Kiss Izabella kistérségi menedzser bemutatta a gyergyószentmiklósi Mark House Kiadó és Nyomda által készített kistérségi katalógust. Az értékek feltérképezésének fontosságáról Dezső László, a kiadó vezetője is szólt. /Bajna György: Egy működő kistérségi társulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./
2003. január 20.
Tizenkettedik alkalommal osztották ki a Látó című szépirodalmi folyóirat díjait. Jan. 18-án Marosvásárhelyen, a Művelődési Palotában Domokos Géza, Gagyi József, Jánk Károly és Nagy Attila részesült az elismerésben. A díjakat Gálfalvi György főszerkesztő-helyettes adta át. Domokos Gézáról elmondotta: mindig mások könyveiért harcolt, aztán 1993 után módja nyílt rá, hogy végiggondolja az életét. Azóta öt könyvet tett az olvasó asztalára, és készül a hatodik. Gagyi József Csíkszeredában, a Kommunikációs Antropológiai Munkacsoporttal ért el jelentős eredményeket. Gagyi József díjazott dolgozatában azt vizsgálja, hogyan indul el 1949-ben az a nagy kísérlet, amikor a tervhez igazították a valóságot Romániában. Jánk Károly készülő verseskötetéből olvasott fel. Dr. Nagy Attila is díjazott, egy költő, aki mellesleg orvos. /Kiosztották a LÁTÓ 2002-es díjait. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./
2003. április 14.
Ápr. 12-én Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetemen tudományos ülésszak keretében a Sapientia EMTE, a Színművészeti Egyetem tanárai, valamint hazai és magyarországi történészek és társadalomkutatók A hatalom, intézmények és társadalom az ötvenes években című rendezvényen a Maros Autonóm Tartomány közigazgatási, kulturális és iskolapolitikai szerkezetét vizsgálták. A rendezvény moderátora Gagyi József volt, a Sapientia Egyetem tanára, a csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport tagja. A MAT-tal foglalkozó tanulmányokat nemsokára könyv formájában hozza a csíkszeredai Pro- Print Kiadó, a cím mellett római egyessel, ami jelzi, hogy a kutatások közreadásának folytatása várható. Vincze Gábor a vasfüggönyről, a két ország közötti vízumkényszer bevezetéséről, Lázok János a párt iskolapolitikájáról, Boér Hunor a mentális térképek átrajzolásáról, míg Novák Zoltán a Román Kommunista Párt Maros megyei térhódításáról tartott előadást. /(lokodi): Tanulmányok fura, álságos korokról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./
2003. május 10.
Együttműködési megállapodás jött létre a csíkszeredai székhelyű Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete (MTA PTI) között. A két intézmény 1996 óta tart fenn tudományos, kutatói kapcsolatot. A találkozón a két intézmény kutatói három évre szóló közös kutatási tématervet fogadtak el. /Tudományos intézmények együttműködési megállapodása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2003. augusztus 25.
Két évvel ezelőtt Szelterszben sátorozást szervezett a KAM és az Areopolis csoport /Székelyudvarhely/ azzal a céllal, hogy megoszthassák egymás közt a történelmi, társadalmi illetve szociológiai jellegű kutatásaik eredményeit. Ebben az évben arra kerestek választ a kutatók, történészek és szociológusok, hogy a modernizációs törekvéseknek milyen hatása van az erdélyi társadalmi szerkezetre. Aug. 21-én kezdődött a tábori program, folyamatban lévő kutatások (A kőrösfői migráció-kutatás, az ötvenes években zajló romániai kutatásokra jellemző irányzatok, középiskolai helyzetjelentések) eredményeit vitatták meg. Előadást tartottak Stefano Bottoni, Gidó Attila, Gagyi József, Oláh Sándor, Novák Zoltán és mások. Bemutatták Hermann Gusztáv Náció és nemzet című könyvét. A következő napokon folytatódtak a szakmai megbeszélések, a kutatók a parasztiatlanodás-visszaparasztosodás témakörét járták körül. Majd a fogalomhasználatot. Aug. 23-án az erdélyi prostitúció-kutatásról esett szó, ezt követte az aktuális kutatások ismertetése. A tábor egyik szervezője, előadója, Bárdi Nándor elmondta, a különböző társadalomtudományi diszciplínák kutatóinak esélyt kell adni a gondolataik kicserélésére. A tábor egyedüli támogatója a Jakabffy Elemér Alapítvány volt. /Barabás Blanka, Kápolnási Zsolt: Társadalomtudományi beszélgetéssorozat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 25./
2003. szeptember 20.
Miként lehet felkészíteni az erdélyi magyarságot a XXI. század informatikai társadalmára? - e kérdés jegyében tekintette át szept. 18-án Kolozsváron Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára az RMDSZ és a minisztérium között e témában májusban létrejött megállapodás megvalósításának eddigi eredményeit. Tegnap Csíkszeredában a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központjában folytatott megbeszélést az államtitkár a Kárpát-medencei interetnikai tudásmenedzsment projektről. A kolozsvári megbeszélésen megegyezés jött létre arról, hogy szakértői csoportok a közeljövőben véglegesítik a megállapodás végrehajtásának határidőkhöz kötött átfogó cselekvési tervét. Ebben helyet kap az interneten elérhető magyar nemzeti művelődési digitális adattár feltöltése az erdélyi magyar közgyűjteményeket bemutató adatokkal, akárcsak az erdélyi magyar informatikatanárok magyarországi továbbképzése. A szakértők összehangolják majd a teendőket a romániai magyar iskolák informatikai hálózatának fejlesztésével kapcsolatban, megtervezve annak bekapcsolását a Sulinet-programba. /Román-magyar informatikai együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./
2003. október 16.
Az RMDSZ Csíki Területi Egyeztető Tanácsa legutóbbi ülésének témája a Csíki-medence demográfiai helyzetképe volt. A vitaindító anyagot a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja állította össze. A dokumentum szerint a térség demográfiai helyzete nem rossz, de a folyamatok iránya egyértelműen kedvezőtlen. A szerzők következtetése szerint "a Csíki-medence a népesedési trendek szempontjából "bizonytalan", "változékony" térség". A nehéz helyzet tartós vagy végleges kilépési folyamatokat indított el és tartott fenn (például kivándorlási hullámok a századfordulón, a két világháború között, a kollektivizálás után, 1989 után). A javuló helyzet kedvező demográfiai folyamatokat táplált. A születési arányszám az országos átlaghoz viszonyítva is magas volt 1980-ig a térségben. 1989 után a születési arányszám gyorsan lecsökkent és tartósan alacsonyan maradt. Ma már a térségben minden fontosabb népesedési mutató negatív. A térségi demográfiai helyzetről nem születnek tervek, programok. /Demográfiai helyzetkép. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./
2004. január 16.
A Hargita Megyei Kulturális Központ 2003. évi tevékenységét foglalta össze Karda Emese igazgatónő. Januárban az ő szervezésükben mutatta be a nagyváradi Partium Színpad Antoine de Saint-Éxupéry A kis herceg című meséjének színpadi változatát. A hagyományos farsangbúcsúztatót Gyergyóditróban tartották. Ők szervezték az Anyám fekete rózsa vers- és prózamondó verseny romániai elődöntőjét és a döntőre való kiutazást. Székelyudvarhelyen került sor a XI. Országos Diákszínjátszó Fesztiválra. Hagyománnyá vált az Orbán Balázs szemével elnevezésű fotótábor megszervezése, melyet tavaly Borszéken és környékén tartottak. A tábor anyagából állították össze a Barangolások című albumot. Szeptemberben tartották Gyimesfelsőlokon a Tatros Forrásánál Csángófesztivált. A fontosabb rendezvények közé tartozik még a kulturális szakemberek csíkszeredai vitafóruma és az 1990 utáni helytörténeti kiadványokról tartott V. társadalomtudományi konferencia. A KAM-mal közösen egy, négy megyére (Hargita, Kovászna, Maros és Brassó) kiterjedő kutatást végeznek a felnőttképzés szükségességéről. Negyedévente kiadták a Kulturális Figyelőt. Idén 44 szakrendezvényt terveznek. Szeretnék visszaállítani a Régizene Fesztivál régi rangját, hangulatát. A megye három színházának és népi együttesének egy-egy előadását tervezik hátrányos helyzetű településeken. /Takács Éva: Szerteágazó tevékenység. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./
2004. február 16.
Kudarcra van ítélve az erdélyi magyar történelmi egyházak egyezkedési kísérlete arra vonatkozóan, hogy megfelelő arányban vegyenek részt az erdélyi tévét működtető alapítványban. Nagy Zsolt az erdélyi tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke, aki egyben az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból, hiszen Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László szórványmissziói lelkipásztor tagjai a testületnek. A Janovics Jenő Alapítvány az erdélyi magyar televízió létrehozására és működésének biztosítására hivatott. Az alapítvány létrehozói: Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgató Tanácsának tagja, a Romániai Magyar PEN Club elnöke, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az alapítvány vezetését a kuratórium látja el. A kuratóriumi tagjai: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Bíró Zoltán szociológus, a Kulturális Antropológia Műhely vezetője, Hatházi András színművész, Jakab Gábor római katolikus pap, a Keresztény Szó folyóirat főszerkesztője, Kovács András Ferenc költő, Marosi Barna író, Márton Árpád RMDSZ-képviselő, Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus. A kuratórium elnöki tisztségére az alapítók Nagy Zsoltot nevezték ki. A kuratórium szakmai döntéseinek előkészítését szakmai tanácsadó testület segíti, amelynek tagjai: Barabási Győző, a Videoklip Stúdió igazgatója, Baranyi László televíziós szerkesztő, Bardócz Sándor a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója által sugárzott magyar adás főszerkesztője, Bartha Csaba, a Román Televízió Temesvári Területi Stúdiójának szerkesztőségi vezetője, Kacsó Sándor, a Román Televízió bukaresti magyar adásának főszerkesztője, Kádár Melinda televíziós szerkesztő, Maksay Ágnes televíziós szerkesztő, Székedi Ferenc a Csík Televízió főszerkesztője, Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió igazgatója, valamint Xantus Gábor filmrendező. /Borbély Tamás: Összeállt az erdélyi magyar tévét létrehozók névsora. RMDSZ: Az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2004. február 17.
Ellentmondó véleményeket szült a leendő erdélyi magyar televízió alapító és döntéshozó testületének személyi összetétele. RMDSZ-televízió kialakulása körvonalazódik, fogalmazta meg Tőkés László püspök. Tőkés véleményével Jakubinyi György érsek álláspontja is összecseng. Az érsek nem kívánta kommentálni a testületek személyi összetételét. Jelezte: az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek március 11-ei, kolozsvári egyeztetését követően foglal állást, de tekintettel híveikre, az egyházak hivatalos helyet kérnek maguknak az új intézményben. Az érsek helyeselte Vetési László református lelkész és Jakab Gábor római katolikus pápai káplán szakemberként és nem az egyház képviselőiként történő beválasztását a kuratóriumba, és leszögezte: mindaddig, amíg az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit mellőzik, a leendő erdélyi magyar televízió RMDSZ-tévé lesz. Két lelkész jelenléte az alapítvány kuratóriumában még nem elégíti ki az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit – erősítette meg az erdélyi magyar püspökök közös álláspontját Tőkés László. A püspök szerint cinizmusra vall Nagy Zsolt RMDSZ ügyvezető alelnök nyilatkozata, miszerint a kuratórium valamennyi képviselője tagja valamely magyar egyháznak. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök sem ért egyet azzal, hogy mellőzzék az egyházakat a tévé létrehozásában és működtetésében. Csép Sándor ötletgazda arra panaszkodik, mintha mellőzni akarnák a televízió létrehozásában. A Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő kijelentette: az ilyen intézmény létrehozói között mindenekelőtt az egyház, a civil szféra és a szakma kell hogy szerepeljenek, legkevésbé a politikum: ha az RMDSZ jelen akar lenni, mint politikai szervezet, akkor az MPSZ-nek is jogában áll helyet kérni magának az intézményben. Markó Béla nem kívánta kommentálni sem a kuratórium személyi összetételét, sem a leendő televízióval kapcsolatos egyéb kérdéseket. Nagy Zsolt közölte, az alapító testület, valamint a kuratórium személyi összetétele már nem fog változni. Az erdélyi magyar történelmi egyházak igénylésére reagálva Nagy Zsolt úgy látja: az egyház jelen van a kuratóriumban. Nagy Zsolt nem érzi, hogy személyi összetételét illetően a testületben túlsúlyban lenne az RMDSZ. A Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának összetétele: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, korábban az RMDSZ színeiben oktatási államtitkár, Bíró Zoltán szociológus, Hargita Megye Tanácselnökének tanácsadója, a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Műhely vezetője, Hatházi András színművész, író, rendező, Jakab Gábor római katolikus pápai káplán, a Keresztény Szó főszerkesztője, Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő, Marosi Barna író, szerkesztő, korábban az RMDSZ javaslatára volt a Duna Televízió alelnöke, Márton Árpád színművész, jogász, az RMDSZ parlamenti képviselője, az alsóház művelődési bizottságának titkára, Nagy Ágnes közgazdász, az RMDSZ javaslatára a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt mérnök, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és kampányfőnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, a kolozsvári Szabadság című. napilap munkatársa, a Népszabadság című napilag erdélyi tudósítója, Varga Gábor író, az RMDSZ javaslatára az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványmissziójának vezetője, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus, az RMDSZ etikai bizottságának elnöke. /Benkő Levente: RMDSZ-tévére utal a névsor? = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./
2004. március 29.
Az MTA Politikai Tudományok Intézete és a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja – együttműködési programjuk keretében – a romániai magyar oktatás helyzetéről tartottak Budapesten kerekasztal tanácskozást. Biró A. Zoltán vitaindítójában az erdélyi magyar oktatás helyzetképét vázolta a KAM munkatársai kutatásainak tükrében. Elemzésében Biró A. Zoltán az erdélyi magyar oktatás jövőjére helyezte a hangsúlyt. A kutató figyelmeztet arra, hogy a „van", a „csak ennyi van", a „nincs elég" kimutatása és elemzése jóval nagyobb s figyelmet kapott, mint a működés módjára vonatkozó elemzés. /Guther M. Ilona: Társadalomtudományi kutatások tükrében. A romániai magyar oktatás helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2004. április 5.
Új kutatási munkáikról számolt be Bíró Zoltán, a csíkszeredai KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetője. Erdély léptékű felmérésbe kezdett az intézmény, amely a családi háztartásban bekövetkezett változásokat vizsgálja. Az intézmény munkatársai szeretnék, ha a felmérés 6-8 éven belül megismétlődhetne, így lehetőséget teremtve az összehasonlításra, amely kidomborítaná a társadalomban bekövetkezett változásokat. A kutatást a csíkszeredai KAM közösen végzi a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetével. Tervezik a romániai magyar társadalomtudományi adatbázis létrehozását, amely magába foglalná mindazokat a társadalomtudományi kiadványokat, amelyek 1989 óta jelentek meg. Az adatbázis a bibliográfia mellett a megjelent publikációkat is magába foglalja majd, ezzel kialakítva egy egyedi gyűjteményt, amelyet nyitottá tennének az egyetemi hallgatók számára is. Térség könyvek néven új sorozatot indítottak, amelynek első kötete Székelyföldi Mozaik – térségi szociológiai tanulmányok – címmel jelent meg, szerkesztője Bodó Julianna. A csíkszeredai Pro-Print Kiadónál nemrég jelent meg Oláh Sándor: Falusi látleletek 1991-2003 című könyve. A szerző a KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának munkatársa. /Daczó Dénes: A KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
2005. január 12.
A Kriterion Alapítvány kuratóriuma Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténésznek ítélte oda a 2004-évi Kriterion-koszorút azért a több évtizedes kitartó munkásságáért, amelyet az irodalomtörténeti kutatások elmélyítése, az erdélyi magyar szellemi értékek feltárása és közkinccsé tétele terén kifejtett. Nevéhez fűződik, többek között, a két világháború közötti erdélyi művelődési-irodalmi élet legfontosabb alkotói munkásságának részletes feltárása. Marosi Ildikó kutatásai és könyvei nélkül nem lenne teljes az erdélyi magyar szellemi élet. A Kriterion-koszorút az alapítvány 1995-ben létesítette. Azóta díjazottjai között szerepelnek Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor, rendező, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója, a csíkszeredai KAM regionális és antropológiai kutatások központjának munkatársai, László Ferenc muzikológus, egyetemi tanár, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró, a szárhegyi képzőművészeti alkotótábor létrehozói, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár és Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető. /Kriterion-koszorú Marosi Ildikónak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2005. január 28.
Az erdélyi magyarok kilenc százaléka vállalna munkát a közeljövőben az anyaországban, Magyarországon pedig két százalékuk szeretne tanulmányokat folytatni – derül ki abból a tavaly végzett kutatásból, aminek első eredményeit január 27-én ismertették Budapesten egy konferencián. Az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából 2004. január-július között végeztek tényfeltáró kutatást az MTA Politikai Tudományok Intézete és a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások központja munkatársai. A felmérést a tervek szerint 4-6 év múlva megismétlik, ami először kínálhat esélyt az erdélyi magyarságra vonatkozó társadalmi változások, trendek tényleges megismerésére – mondta megnyitójában Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az 1989-es rendszerváltozás óta eltelt időszakban a megkérdezettek 57,6 százalékának véleménye szerint romlott az ország gazdasági helyzete, 21,1 százalékuk nem tapasztalt változást, s csak 20,2 százalék szerint történtek olyan változások, amelyek perspektívát jelenthetnek. Az emberek életszínvonala 59 százalék véleménye szerint romlott az elmúlt 15 évben, s csak a válaszadók 19 százaléka érzékelt pozitív változást ezen a téren. A megkérdezettek 43 százaléka egyértelműen pozitívan nyilatkozott az RMDSZ-ről, míg Magyarországon a politikai pártok pozitív megítélése 14-16 százalék között mozog. A felmérésben résztvevők négytizede elégedett az egyházakkal. /Az erdélyi magyarok kilenc százaléka vállalna munkát az anyaországban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./ Lábody László, az Új Kézfogás Közalapítvány elnöke kifejtette: a határon túli magyarságot érintő mindenkori magyarországi kormányzati stratégia fő irányelve a szülőföldön maradás támogatása, de az ehhez rendelt eszközöknek – nagyságrendben évente átlag 10 milliárd forint – csupán 6-7%-a fordítódott gazdasági fejlesztésekre, a többi oktatásra, kultúrára, a civil szférára, pedig az elvándorlás fő motívuma „nem a nemzeti elnyomásban, hanem a reálszférában keresendő”. /(Guther M. Ilona): Szociológiai kutatás. Az erdélyi magyar népesség jelenlegi helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2005. február 2.
Az erdélyi magyar népesség jelenlegi helyzetét feltáró kutatás eredményeinek bemutatásakor Biró A. Zoltán társadalomkutató a romániai magyarságról kialakult kép felülvizsgálatát ajánlotta. Elmondta, hogy általános vélekedés szerint a romániai magyarok körében a különbség a szórványvidék és a tömbmagyarság között van. Azonban sokkal komolyabb gondot jelent az a modernizációs szakadék, ami a falu és város, a községközpont és nem községközpont falu között felmerül. A romániai magyar felsőoktatás kapcsán egyre gyakrabban hangoztatják a túlképzés veszélyét. Valójában még mindig magas a felsőfokú tanulási igény. Gyakran mondják, hogy szétesett, irány nélküli a romániai magyarság. Ugyanakkor a vizsgálat szerint van szervezettség, azonkívül van kapcsolódás a politikai érdekképviselethez, a különféle egyházi és civil szervezetekhez. Ugyancsak sokan emlegetik, hogy mindenki elmegy, ha megkapják a kettős állampolgárságot. Ez sem így van. A kutatás feltárta, hogy meglehetősen tagolt a romániai magyar társadalom, és várható e tagoltság fokozódása. A magyarországi támogatás szempontjából ez azt is jelenti, hogy egyetlen sűrített támogatáspolitikai alapelvvel – például Szülőföld-program vagy kettős állampolgárság – nem kezelhető az egész kérdéskör. /Guther M. Ilona: Milyen is valójában a romániai magyarság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./ Az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja (Csíkszereda), a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete munkatársaival közösen az erdélyi magyar lakosság jelenlegi helyzetét feltáró kutatást végzett. Az eredményeket az MTA PTI és a KAM munkatársai ismertették a Határon Túli Magyarok Hivatalában. Laki László (MTA PTI) a földbirtoklásról és földhasználatról beszélt. A megkérdezettek kétharmada jelezte, hogy családjának van megművelhető földterülete. A különböző földtulajdonok közül a szántó a legelterjedtebb (55%). Ezek a földbirtokok elaprózottak, közel felük (46%) egy hektár alatti, s emellett szétdaraboltak is, azaz nagy részük 3-4 vagy még több tagból áll. A bérleti forma nem igazán terjedt el Erdélyben, ez konzerválja a birtokok elaprózottságát és szétdaraboltságát. A gazdaságok felszereltsége és gépesítettsége alacsony, sok a családtagok által végzett kézi munka. Kovách Imre (MTA PTI) a nagyobb mezőgazdasági vállalkozásokat vizsgálta. Esetükben szigetszerű modernizációról beszélhetünk. Valószínűleg a szerződéssel rendelkező gazdaságok lesznek a várható termelés-koncentráció nyertesei Ösztönözni kell a nagy magyarországi befektetők, termeltetők, illetve a romániai magyar gazdák romániai földvásárlását. /Guther M. Ilona: Milyen is valójában a romániai magyarság? Szociológiai kutatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
2005. február 4.
Három új kötetet mutattak be február 3-án Csíkszeredában, a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja székhelyén. Két kötet szerzője Bodó Julianna, az intézet munkatársa. A formális és informális szféra ünneplési gyakorlata az 1980-as években című kötet a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete (MTA PTI) kiadásában jelent meg, és a szerző tavaly megvédett doktori disszertációját tartalmazza. Bodó Julianna második könyve az intézet által kiadott Helyzet könyvek sorozat 12. kötete: „Így kollektivizáltak minket” – Kulturális antropológiai elemzés két székelyföldi településről. Végül Bíró A. Zoltán, az intézet vezetője az általa szerkesztett Közös érdek mentén. Társadalmi részvétel, társadalmi együttműködés című munkáját ismertették. /Szakkönyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./
2005. március 31.
A magyarországi felsőoktatási és kutatási támogatások hasznosulása az egyes magyar kisebbségi régiókban címmel, április 4-5. között, kétnapos konferenciát tartanak Csíkszeredában, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. A jelzett témakörben végzett kutatások erdélyi vezetője, Bíró A. Zoltán, a KAM regionális és Antropológiai Kutatások Központjának igazgatója elmondta, hogy hároméves kutatási programról van szó, amelyet Berényi Dénes akadémikus, professzor vezetett. Ebben a programban, minden olyan országból részt vettek kutatók, ahol kisebbségben magyarok élnek, és amely országokba oktatási, kutatási, fejlesztési támogatás irányult. Ez a konferencia ennek a hároméves kutatási programnak az eredményeit mutatja be. A programban egy komplex kutatási módszertan alapján készültek a felmérések. Átfogó statisztikai összegzés is készült az 1990–2000 közötti időszak magyarországi támogatásairól, ezt Egyed Albert /Budapest/ végezte. Szociológiai kutatás készült a DOMUS programról, amely 1-3 hónapos magyarországi szakmai utakat tesz lehetővé. A kutatásjellegű támogatások nagyon jelentősnek bizonyultak, és ezek a személyekre vagy intézményekre szabott kutatási pénzek nagyon nagy szerepet játszottak abban, hogy az erdélyi magyar tudományban jelentős szakmai eredmények születtek. A 2000-ig terjedő kutatás eredményei azt mutatják, hogy a legnagyobb eredmény a magyarországi időszaki részképzéseknél várható. /Daczó Dénes: Mennyire voltak gyümölcsözőek a támogatások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2005. május 25.
Biró A. Zoltán tudományos kutató, a KAM–Regionális és Antropológiai Kutatások Központja vezetője, egyetemi oktató a vele készült beszélgetésben értékelte a május 13-án lezajlott Székelyföld-konferenciát. Az elmúlt másfél évtizedben legalább egy tucat rendezvény foglalkozott Székelyföld fejlesztésének témakörével. Többször volt kísérlet arra, hogy tartósan fennmaradó munkacsoportot hozzanak létre, amely a Székelyfölddel foglalkozó „egyetlen” igazi szervezet lenne. Ez ugyanis egy sokszereplős térség, több erős kezdeményezés jelentkezik. Az eddigi tanácskozások sok érdekes részeredményt hoztak. Át kell térni a megfelelő szakmai színvonalú munkára. A legutóbbi tanácskozás, amelyet Hargita Megye Tanácsa szervezett, jelentős továbblépési esélyt jelent. Ezen a konferencián bemutatták Székelyföld – számokban című, Biró A. Zoltán és Zsigmond Csilla által készített tanulmányt. A legfontosabb feladat most már egy átfogó, alapozó jellegű térségi statisztikai munka lenne. Ennek hiányában átmeneti megoldást jelenthet a térségi családi háztartásokra irányuló rendszeres szociológiai adatfelvétel. A KAM keretében nemrég végeztek egy ilyen adatfelvételt. A térségben azok a háztartások vannak döntő többségben, amelyekre az „éppen csak megélünk” kijelentés jellemző, nem tudnak jelentősebb mértékben megtakarítani. A családi háztartások döntő többsége kivár, nem jelentkeznek tömeges mobilitási vagy migrációs szándékok. Ez a várakozási állapot jó helyzet a fejlesztési elképzelések, programok kidolgozására. E térségben a fejlesztés jelentős modernizációs fordulatot jelent. Egyfajta átalakulás előtt állnak, mely a munkavégzésben, a tanulásban, az információszerzésben a korábbitól eltérő modelleket hoz előtérbe. Hordozói a fiatalok, akik nemrég végezték tanulmányaikat, vagy éppen itthon tanulnak (a Sapientián, a Babes–Bolyai térségbe kihelyezett tagozatain). A generációs váltás nagyon közel van. Szükséges a térségi jövőképek kialakítása. /Cseke Gábor: Túllépni a „nagy eseményen”. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./
2005. szeptember 17.
Nemzetközi tanácskozások színhelye volt szeptember 16-án Csíkszeredában a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE). Szabás-lefedési feladatok 2005 címmel tartottak nemzetközi értekezletet, a kisaulában a mikroorganizmusok eredményes alkalmazásáról hangzott el előadás, a KAM – Antropológiai és regionális kutatások központja tanácstermében pedig vidékfejlesztési kérdésekről tanácskoztak. A Szabás-lefedési feladatok 2005 témájú nemzetközi konferencia szervezője az EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kar Matematika–Informatika Tanszéke volt. Az angol nyelvű előadások az informatika és a matematika eszközeivel végezhető legújabb optimizálási modellek vizsgálatát és az elért eredmények bemutatását tűzték ki célul.. A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány Öko Biznisz programja, a marosvásárhelyi Agremeco Egyesület és az EMTE Gazdaság és Humántudományok Kara az egyetem kisaulájában tartotta soros szemináriumát a Mikroorganizmusok eredményes alkalmazása (EM) mezőgazdaságban, környezetvédelemben, víztisztításban témakörben. /Sapientia – EMTE. Nemzetközi tanácskozások. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./
2005. november 3.
A rendszerváltás utáni időszak egyik visszatérő kutatási témája az erdélyi magyar intézmények kérdése. Mindmáig nem sok eredmény született. Ennek egyik oka az erdélyi tudományos élet széttöredezettsége. A magyar intézményeket a nagyrészt a magyar elit által létrehozott civil szervezetekkel azonosították. Kiss Dénes célszerűnek tartja a magyar intézményrendszerhez sorolt intézmények halmazát a követett céljaik szerint „alrendszerekre” felosztani. Hat alrendszert javasol: közigazgatási-, politikai-, gazdasági-, vallási-, oktatási-tudományos- és művelődési alrendszereket. Egyesületi keretek között működnek egyes protestáns megújulási mozgalmak és a jogi kerettel is rendelkező katolikus bázisközösségi mozgalmak (ilyen pl. a református egyházban működő CE Szövetség). Szintén egyesületi formában működnek az állam által egyházakként el nem ismert, vagy az elismerés folyamatában levő új, vagy Erdélybe újonnan érkező vallási közösségek. Szoros politikai kötődésűek egyes központilag szervezett ifjúsági szervezeti hálózatok is, melyek a politikai elit utánpótlása számára képeznek részben szocializációs, részben legitimációs hátteret, alapot. – A művelődési alrendszerhez tartozik a legkiterjedtebb jogi formával nem rendelkező egyesületi szféra: tánc- és zeneművészeti csoportok, színjátszó körök, tájházak és egyéb gyűjtemények. – A gazdasági alrendszer művelődési-kulturális orientáltságú szektorát a cégekként működő könyv és lapkiadók, szerkesztőségek, könyvesboltok alkotják, az írott és elektronikus média egy része is ide tartozik, valamint a kulturális programszervezést is vállaló irodalmi kávézók és művész-kocsmák. – A kolozsvári kiadású Erdélyi Társadalom folyóirat, illetve a csíkszeredai KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja kiadványainak szerzői például egymás írásaira egyáltalán nem hivatkoznak, hivatkozásaik a közvetlen munkatársak közöttiek, illetve a magyarországi és angolszász szakmai mezők fele mutatnak. /Kiss Dénes: Az erdélyi magyar intézményrendszerről. = A Hét (Marosvásárhely), nov. 3./
2005. december 5.
Integráció – térség – együttműködés témával rendezett egynapos szakmai fórumot a hét végén Csíkszeredában, a Sapientia Egyetem aulájában a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Magyar Tudományos Akadémia, a csíkszeredai Sapientia EMTE, a Hargita megyei önkormányzat, illetve a KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. Tarnóczy Mariann, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke rávilágított, hogy a térség számára az a legfontosabb, hogy fontossági sorrendet állítson fel. Jakab István, államtitkár szerint összpontosítani kell, hiszen a gazdasági fejlődést csak központokban lehet megvalósítani. Korodi Attila államtitkár az integráció nyújtotta előnyökre próbált rávilágítani. Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke szerint a Sapientia Egyetem akkreditációjának megszerzéséig meg kell állapítani annak a lehetőségét, hogy a román állam miként tudja támogatni az intézményt. A Szülőföld Alap szakkollégiumai elkezdték a munkát, a beérkezett pályázatok elbírálása folyamatban van és a rendelkezésre álló 1 milliárd forint egy része még ebben az évben megérkezik. /Daczó Dénes: A fejlődés lépcsőfokai. Szakmai fórum az EU-integrációról a csíkszeredai Sapientián. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
2006. február 3.
Tíz román állampolgárból egy nem ismer egyetlen hazai írót sem, ugyanennyinek a házában pedig egyetlenegy könyv sincs. A romániai lakosság háromnegyede soha nem megy színházba, de moziba sem, derült ki közvélemény-kutatásból. Romániában Erdély és Bukarest állnak a legjobban a kulturális infrastruktúrát illetően. A lakosság 88 százaléka soha nem járt operában. A maradék 12 százalék jórészt Bukarestből és Erdélyből kerül ki. A válaszadók negyven százalék heti rendszerességgel eljár templomba. A csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának kutatói a székelyföldi kulturális intézményeknek a régió várható fejlesztésében betöltött szerepéről készítettek friss felmérést. „Meglepő eredménynek számít, hogy közel ezer ilyen intézmény működik a régióban” – mutatott rá Biró A. Zoltán intézményvezető. /(G. E.): Isán István Csongor: Nem imponál a kultúrbarométer. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
2006. február 20.
A Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK), a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja szervezett konferenciát Csíkszeredában, február 18-án. Az erdélyi jövőképet nem Budapesten kell kitalálni – jelentette ki Egyed Albert, a budapesti Magyar Művelődési Intézet osztályvezetője. Egyed Albert hangsúlyozta: a jövőkép kialakításáról helyben kell dönteni, ugyanis az azt megalapozó információk helyben vannak. Térségi kulturális értékek feltárása és hasznosítása témakörben hangzottak el előadások a rendezvényen. Egyed Albert a Kárpát-medencei jövőképekről tartott beszámolójában kiemelte: a „belső anyaország” kifejezés közösségi felelősséget ró a Székelyföldre. A magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának idei támogatáspolitikáját vázolta Lakatos Mihály főosztályvezető. Szerinte közös nevezőre kell hozni a szülőföldön való boldogulás és a szabad munkaerő-áramlás igényét. Tóth István, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet munkatársa a kulturális menedzsment teréről szolgált követendő példákkal a hallgatóság számára. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztályának vezetője a közösségek kovászaként tevékenykedő, a helyi művelődési életben jelentős szerepet játszó személyek fontosságáról szólt. Biró A. Zoltán társadalomkutató, egyetemi oktató a szakképzés lehetőségeiről beszélt, majd Karda Emese, a HMKK igazgatója és Lakatos Mihály átadta a szakképzést igazoló diplomákat a kulturális intézményvezetői képzés első végzőseinek. A konferencián bemutatták a HMKK két legújabb kiadványát, a Kultúra – térség – szaktudás című tankönyvet és Oláh Sándor Térség – kultúra című könyvét. /Sarány István: Kultúra és közösségi felelősség. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./
2006. május 18.
Arany János-díjjal jutalmazta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biró A. Zoltánt az utóbbi években elért kiemelkedő tudományos teljesítményéért. A díjazott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatója és a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetője. Az MTA indoklásában Biró publikációi mellett kiemelte a kutatásszervezési, intézményvezetési, valamint a helyi fiatal kutatók segítésére, helyzetbe hozására fordított munkáját is. Biró hangsúlyozta, hogy mindez nemcsak neki, hanem a KAM intézetnek is szól, hiszen ebben az elismerésben benne van munkatársainak munkája is. /Kozán István: Arany János-díj. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./
2006. május 31.
Kolozsváron kilencven óta egyre több az olyan egylet, szövetség, társaság, amelyik célja megvalósítását rendszerint az ingatlan megszerzésével kezdi, még mielőtt érdemleges programja, tevékenysége lenne. Valahonnan megpályázzák és befolyik a pénz, a pályázók megélhetést és infrastruktúrát biztosítanak maguknak, azután csodálkoznak, hogy nem dől hozzájuk az érdekeltnek vélt közönség, a megálmodott intézmény üres terei konganak, írta Cs. Gyimesi Éva. Csíkszeredában, jóval a diktatúra bukása előtt, szervezett kutatóműhelyként dolgozott a KAM: Bíró A. Zoltán, Bodó Julianna, Gagyi József és mások tudományos munkássága már a nyolcvanas években jelentős értékként épült be az egész magyar kultúrába, hivatkoztak is rájuk, még mielőtt ingatlankodni kezdtek volna. A kolozsvári Láthatatlan Kollégium, a Max Weber és a Pszichológiai Szakkollégium, valamint a Diotima (filozófia) is körülbelül kilencvenhárom óta működött úgy, hogy egyetemista (diák) tagjainak többsége önszerveződő csoportként, tudományos és oktatói feladatra képzetten rögtön beépülhetett a BBTE és más egyetemek tanszékeibe, biztosítva a helyben maradó (rezidens) tanárok utánpótlását, még mielőtt önálló jogi személlyé váltak, és székházuk is lett volna. Újabb és újabb egyetemi keretek lettek ugyan, a magyar hallgatók országos összlétszáma 23 ezer, de nincs meg az akkreditációhoz szükséges, Európában versenyképes oktatói személyzet. Az egész erdélyi kultúrában szellemi tőkefelhalmozásra van szükség, Cs. Gyimesi Éva szerint „mi tehetünk arról, hogy intézményeink párt- és pénzcsatolmányokká lettek, és jobbára diszfunkcionálisak.” /Cs. Gyimesi Éva: Ingatlankodunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2006. szeptember 15.
Szeptemberi ülésén a Kriterion Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy Jakobovits Miklós Munkácsy-díjas nagyváradi képzőművésznek adományozza a 2006. évi Kriterion Koszorút. Az alapítvány ezzel nem csupán Jakobovits Miklós festészeti munkásságát jutalmazza, hanem értékmegőrző művészeti írásait, valamint azt a közéleti szerepet, amelyet a nagyváradi Körösvidéki Múzeum főmuzeológusaként, a Barabás Miklós Céh elnökeként, a Magyar Művészeti Akadémia tagjaként végzett. A Kriterion Koszorút 1995-ben alapították, z idén tizenkettedikszer nyújtják át. Az eddigi kitüntetettek: Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendező, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatóközpont, László Ferenc muzikológus, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró a szárhegyi alkotóközpont létrehozásáért, Imreh István történész, egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető, iskolaigazgató, Marosi Ildikó irodalomtörténész és Egyed Ákos történész, egyetemi tanár. /Jakobovits Miklós a Kriterion Koszorú idei kitüntetettje. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
2007. február 16.
A Hargita megyei tanács két esztendővel ezelőtt kiterjedt társadalomtudományi vizsgálatokat kezdeményezett a KAM – a Regionális és Antropológiai Kutatások Csíkszeredai Központja –, valamint a Sapientia Egyetem csíkszeredai társadalomtudományi tanszékének közreműködésével. Február 15-én a csíkszeredai sajtótájékoztatón Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke, dr. Biró A. Zoltán egyetemi docens, a tényfeltárást végző munkacsoport vezetője és több kutató a „Székelyföldi elitek jövőképe” című vizsgálat témaköreit, illetve eredményeit ismertette. Arra a kérdésre, hogy melyik a legfontosabb székelyföldi probléma, amely nem tűr halasztást, az infrastruktúra volt a válasz, majd rögtön utána a munkahelyek, a munkanélküliség, az alacsony bérek következtek. Tizenötször kevesebben gondolták azt, hogy az autonómia lenne a legsürgősebb, vagy éppen a népességmozgás megállítása. /Székedi Ferenc: A székelyföldi elitek jövőképe. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ A székelyföldi társadalom elitjének jelentős része csakis a turizmusban látja a térség fejlesztési lehetőségét, pedig még számtalan olyan kilátás van, amely kitörési pontot jelenthet – hangzott el a Székelyföldi jövőkép program bemutatásán. A kutatók tapasztalata szerint a jövőkép-stratégiák kidolgozásában problémát jelent az abban jártas szakemberek hiánya, ezért a térség számára egyre fontosabb a jól képzett társadalomkutatók feltérképezése. /Kozán István: Csak a turizmusban látják a jövőt. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./
